Nyitott szemmel a tudományra | Science Eyes Open Wide

Elsevier news webinarium

 

Véget ért a Nyitott szemmel a tudományra webinárium sorozat.

Még megnyerheti az értékes ajándékokat, ha június 12-ig válaszol a webináriumokhoz kapcsolódó kvíz kérdésekre! Nézze meg az Elsevier Kiadó FB oldalán, hogy milyen ajándéktárgyak nyerhetőek! A nyertesek kihirdetésére június 13-án kerül sor.

Nem hagyta ki egyik webináriumot sem?

Ha mégis, a felvételek bármikor visszanézhetőek.

2018.04.18      A ScienceDirect legújabb fejlesztései: professzionális keresés
Quiz                 Kocsis Dénes, Elsevier Trainer Hungary
2018.04.25      Kutatás-menedzsment felsőfokon: Scopus és SciVal az Elseviertől
Quiz                 Péter Porosz, Research Intelligence Elsevier
2018.05.10      Mendeley: olvasni, rendezni, csatlakozni
Quiz                 Kocsis Dénes, Elsevier Trainer Hungary
2018.05.16      A Scopus mindennapi használatának előnyei
Quiz                Péter Porosz, Research Intelligence Elsevier
2018.05.23      Good practices in scholarly publishing
Quiz                 Katarzyna Gaca, Consultant Elsevier
2018.05.30      Scopus és SciVal metrikáinak értelmezése a magyar kutatók számára
Quiz                 Péter Porosz, Research Intelligence Elsevier
2018.06.06      How to choose a journal wisely using bibliometrics and beyond?
Katarzyna Gaca, Consultant Elsevier

Járjon nyitott szemmel a tudomány világában!

Reklámok

ELSEVIER

A HOLNAP TUDÁSÁVAL FELVÉRTEZVE…

elsevier_logoLegújabb adatbázis bemutatónkat dr. Mikulás Gábor, az Elsevier trénere tartja.

ÚJDONSÁGOK, KERESÉSI TIPPEK, SZEMÉLYRE SZABÁS, A LEGFONTOSABB SZERZŐK AZONOSÍTÁSA, MAGYAR KUTATÓK NEMZETKÖZI „KIRAKATA”, MENDELEY

JELENTKEZÉSI ŰRLAP

Időpont:  2015. április 14. kedd, 14.00-16.00
Helyszín: BCE Entz Ferenc Könyvtár
NEPTUN terem
Budapest, 1118 Szüret utca 2-18.

 

RÉSZVÉTELÉT KÉRJÜK JELEZZE A JELENTKEZÉSI ŰRLAP KITÖLTÉSÉVEL!

KÖSZÖNJÜK!

Források a Gellért-hegyen

Keress a neten – kutass a hegyen!

Online szakirodalmi források tréning 4 részben

logokTematika:

  • Teljes szövegű magyar és külföldi adatbázisok
  • Folyóirat cikkek és idézettség I., II.
  • Corvinus források – szakdolgozatok elektronikusan

Elmélet és gyakorlat 2*45 percben. Időpont: 2013/2014 tavaszi félév

Helyszín: Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, Budai Campus

Online jelentkezés a tréningre

Részletek:

Teljes szövegű magyar és külföldi adatbázisok

  • Akadémiai Kiadó Folyóiratai: 60 folyóirat
  • Springerlink: 7 millió dokumentum
  • Science Direct: 11 millió rekord

Választható időpontok: 2014. március 19., április 3.

Folyóirat cikkek és idézettség I.

  • SCOPUS
  • Web of Science + Journal Citation Reports

Választható időpontok: 2014. március 20., április 16.

Folyóirat cikkek és idézettség II.

  • EBSCOhost
  • JSTOR
  • Zotero

Választható időpontok: 2014. április 2., április 10.

Corvinus források – szakdolgozatok elektronikusan

  • A könyvtár online katalógusa
  • Szakdolgozat archívum
  • Corvinus kutatások

Választható időpontok: 2014. április 9., április 17.

Facebook

Honlap

Plakát

Educatio 2014.

„Átalakuló felsőoktatás”Nemzeti Felsőoktatási Konferencia

 A 2014. január 16-18. közt megtartott „Educatio” Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás nyitó napján rendezte meg a kiállítást szervező Educatio Nonprofit Kft. az „Átalakuló felsőoktatás” Nemzeti Felsőoktatási Konferenciát.

Educatio_2014_

A konferencia moderátora Nagy Zoltán az Educatio NKft. Felsőoktatási Osztálya vezetőjének köszöntőjét követően a konferencia előadások sorát Dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár „Változó felsőoktatás” című előadása nyitotta meg.

Előadását a tanár, az iskola és a tudás egymásra hatásának és egymásra épülésének nagy ívű oktatás- és tudománytörténeti áttekintést tartalmazó – Pázmány Pétertől, Trefort Ágostontól, Eötvös Lorándtól vett idézettekkel színesített – tudományfilozófiai okfejtéssel indította. Szólt arról, hogy az információ + innováció = tudás tételnek meghatározó társadalmi alapelvvé kell válnia. Célként jelölte meg a széleskörű tudásmegosztás ösztönzését és a felsőoktatás minőség-központúságának fokozását. Erre épül az a kormányzati célkitűzés, hogy Magyarországon létre jöjjön Közép-Európa leghatékonyabb felsőoktatási rendszere. Ezt továbbra is szükségessé és meghatározóvá teszi a felsőoktatásba való állami beavatkozás. Ebből következik az állam, mint fenntartó hangsúlyos jelenléte a hazai felsőoktatási rendszerben.

Dr. Klinghammer Istvánt előadóként Dr. Gilly Gyula az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága politikai főtanácsadója követte. „A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai” címet viselő előadását azzal indította, hogy igen nehéz most felsőoktatási stratégiát készíteni, ugyanis a parlamenti választások hatással lehetnek a formálódó felsőoktatási stratégiára. Megállapítását fenntartva hét stratégia célt jelölt meg, amire a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság építeni kívánja stratégiáját:

  1. A felsőoktatás történeti „beágyazottsága”.
  2. A forráselosztás hatékonyabbá és minőségelvűvé tétele. Hangsúlyozva az intézmények illetve karok finanszírozásban a hallgatói népszerűség, más szóval a hallgatói választás meghatározó voltát.
  3. Tudományszakok szerint különböző, azok képzési költségeinek különbségeit figyelembe vevő reális képzési támogatás (hallgatói normatíva). Hangsúlyozta, hogy a kormányzat alapvetően magát a hallgató kívánja finanszírozni.
  4. Minőségbiztosítás.
  5. Intézményenként és intézmény típusokként különböző tömegképzés és/vagy elitképzés.
  6. Az akadémiai (rektor) és a gazdasági irányítás (kancellár) szétválasztása.
  7. Az állami ösztöndíj és diákhitel rendszer fenntartása.

Dr. Gilly Gyulát az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága Tudománypolitikai Főosztályának vezetője Dr. Kardon Béla követte. Előadásának címe: „Tudománypolitikai stratégia”. Bevezetőjében az előadó a tudománypolitika eszmei alapvetését adta meg. Kiemelve a versenyképesség, az innováció, az intellektuális szakosodás, a kutatás-fejlesztés (K+F) jelentőségét, és hangsúlyozva a széleskörű tudás és ezzel összefüggésben a tudomány nemzetfenntartó szerepét. Megemlítette a jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat (EU, OTKA, KTIA, Horizon 2020). Ezt követően fogalmazta meg a kormányzat tudománypolitikai stratégiájának alapelveit:

  1. Az alapkutatások támogatása.
  2. A tudomány meghatározó szerepe az emberi erőforrás utánpótlásában.
  3. A kutatási infrastruktúra fejlesztése.
  4. A tudományos információhoz történő hozzáférés és a publikálási eredményesség növelése.
  5. A nemzetközi együttműködésben és a nemzetközi tudományos életben való hazai részvétel finanszírozása.
  6. Akadémia-ipar-társadalom egymással való kapcsolatának fejlesztése.
  7. K+F utánpótlás fejlesztés az EFOP-ra (a TÁMOP utódja) építve.

A délelőtti előadások közt az utolsót – mintegy ráhangolásként a délutáni előadásblokkra – Stéger Csilla az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztálya vezetője tartotta: „A felsőoktatási információs rendszer megújítása a TÁMOP 4.1.3.2. ütem a kiemelt projekt” címmel. Az előadás a felsőoktatási igazgatásban jól ismert FIR bevezetésének és fejlesztésének történetét tekintette át, hozzákapcsolva ehhez a jelenlegi állapot és az eddig elért fejlesztési eredmények bemutatását.

A délutáni szekció – amint azt a délelőtti előadásblokk említett utolsó előadása felvezette – nem a szakpolitika, hanem a tudományos elemzés jegyében zajlott.  Folytatódtak a TÁMOP 4.1.3.2. fejlesztési projektek eredményeiről számot adó előadások. Ennek jegyében elsőként Dr. Veroszta Zsuzsanna az Educatio NKft. Felsőoktatási Osztálya vezető elemzője „A diplomás pályakövető rendszer eredményei – TÁMOP 4.1.3.2. ütem a kiemelt projekt” címmel tartott előadást. Előadásában a diplomás pályakövető rendszerre (DIR) alapozott, 2010-2013 között információ és tudományos kutatás témakörben végzett reprezentatív felmérés (25.000 fő/év megkérdezett személy) tudományos eredményeit elemezte.  A felmérés során öt kérdését ettek fel:

  1. Megéri-e diplomát szerezni?
  2. A diploma a tanulmányi életút vége?
  3. Hatással van-e a diplomások elhelyezkedésére a gazdasági válság?
  4. Érdemes-e külföldön diplomával munkát keresni?
  5. Mekkorák az egyes felsőfokú diplomát igénylő munkaterületek illetve az ilyen diplomával rendelkezők személye (férfi-nő) közti jövedelmi egyenlőtlenségek?

A válaszok a megkérdezettek többsége szerint:

  1. Diploma = magasabb fizetés.
  2. A diplomaszerzés nem jelenti a tanulmányok végét.
  3. A gazdasági válság hatással, mégpedig negatív hatással van a diplomások elhelyezkedésére.
  4. Érdemes külföldön diplomával munkát keresni.
  5. Mindkét szempontból van kimutatható jövedelmi egyenlőtlenség.

Munkatársa Kiss László az Educatio NKft. Felsőoktatási Osztálya felsőoktatási elemzője „A felsőoktatás szociális dimenziója – az EUROSTUDENT V felmérés első eredményei – TÁMOP 4.1.3.2. ütem a kiemelt projekt” címmel tartott előadásában a hallgatók szociális helyzete, életkörülményei, tanulmányi tervei, nemzetközi mobilitása közti összefüggéseket igyekezett feltárni, ugyancsak egy reprezentatív felmérés (16.754 megkérdezett személy) tudományos eredményeinek tükrében.

Őt követően Dr. Székely Mózes a Felsőoktatási Tervező Testület elnöke az „Elégedettség a felsőoktatással és a hallgatói szolgáltatásokkal – TÁMOP 7.2.1. projekt eredményei” címmel tartotta meg előadását. Ebben a hallgatói szolgáltatásokkal való elégedettséget mérő országos reprezentatív vizsgálat módszertani elveit és vizsgálati eredményeit ismertette. Az eredményeket néhány példán szemléltette:

  • diplomás munkanélküliek országos aránya,
  • a munkaerőpiacon diplomával rendelkezők országos aránya,
  • a diplomás pályakezdők felkészültsége a munkáltatók szerint,
  • a társadalom által leginkább értékelt diplomák,
  • a legvonzóbb képzési formák,
  • a felvettek és fel nem vettek országos aránya,
  • külföldi tanulmányok vonzóereje,
  • a felsőoktatásba történő bejutás nehézségei.

 Kiemelte, hogy a végzett országos reprezentatív vizsgálat eredményei segíthetnek az oktatás színvonalának emelését célzó döntések megalapozásában.

A konferencia utolsó előadását Markója Szilárd a Digitális Tankönyvtár alapítója, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója tartotta, „Újabb mérföldkövek a felsőoktatási tartalomszolgáltatásban – TÁMOP 4.2.5. kiemelt projekt fejlesztései” címmel. Előadásában részletesen ismertette a felsőoktatási tartalomszolgáltatásban a projekt révén megvalósult informatikai fejlesztéseket és a tartalomszolgáltatás nagymértékű mennyiségi bővülését. A felsőoktatási tartalomszolgáltatást nyújtó Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárból (www.tankonyvtar.hu) 2013-ban összesen 3,5 millió látogató 15649 GB terjedelemben töltött le dokumentumokat. 2014 eddig eltelt időszakában a látogatószám elérte a napi 18.000 főt.

Külön előadásrészben mutatta be a felsőoktatási tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó „SciVal Experts” kutatói hálózatokat feltérképező eszközt: www.experts.scival.com, mely adattartalmát a Scopus-ból nyeri, s amelyet a világon jelenleg 110 kutatással foglakozó különböző intézmény használ. A szolgáltatás 2013. december 10-én került áradásra és 2014. március 31-éig tart a tesztüzem. A hetente frissülő adatbázis jelenleg 3000 magyar kutató pontos adatait és publikációit tartalmazza, de csak azokét, akik H-indexe 6-os, vagy ennél magasabb. Segíti a kutatói hálózatok közti nemzetközi együttműködés kiépítését: http://www.experts.scival.com/hungary/.

A konferenciát lezáró moderátor ígéretet tett rá, hogy az elhangzott előadások rövidesen lesznek az Educatio NKft honlapjáról (www.educatio.hu).

Megyeriné Viola Andrea, Osváth Zsolt

Elsevier

Elsevier“A holland kiadóóriás Elsevier többé nem támogatja a kutatási eredményekhez való szabad hozzáférést ellenző amerikai törvényjavaslatot, és árengedményeket ígér bizonyos matematikai szakfolyóiratokra. A Research Works Act beterjesztői vissza is vonták a nagy vitákat kiváltó javaslatot az amerikai kongresszusban.” Olvashatjuk az Indexen (a teljes cikk itt). És mi lesz a többiekkel? A matematikán kívül is létezik tudomány …

SCOPUS

Scopus

Az ELSEVIER kiadó SCOPUS multidiszciplináris adatbázisa, több mint 4000 kiadó 14.000 lektorált folyóiratát dolgozza fel. A rövid tartalmi kivonatok 1966-tól, a hivatkozások 1999-ig visszamenőleg követhetők. 

Az adatbázis 2012-ben a Budai Campus számítógépeiről az EISZ szolgáltatás keretében érhető el .

A magyar nyelvű útmutató letöltése.

Scopus