Springer szabadon

A Springer Kiadó idén ősszel is biztosít trial-időszakot  magyarországi intézményeknek. A hozzáférés az intézményi IP-tartományokból érhető el.

A próbahozzáférés 2015. október 31ig tart.
Ezen időszakban korlátozás nélkül elérhetőek a 2014-es angol nyelvű könyvek, az alábbi linken keresztül:
www.springerlink.com/books/

Konzultáció

Corvinus Kutatások – konzultáció az egyetemi repozitóriumról

Várjuk a kedves érdeklődőket egyetemünk intézményi repozitóriumának bemutatására!

 Tematika: Corvinus Kutatások

  • a nyílt hozzáférés (Open Access) változatai
  • tudományos publikációk nemzetközi és hazai láthatósága
  • intézményi repozitóriumok működése és haszna
  • Corvinus Kutatások egyetemi repozitórium használata, kutatási eredmények feltöltése

Kérjük, hogy részvételi szándékát a jelentkezési űrlap kitöltésével jelezze!

helyszín: Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár 1118 Bp., Szüret u. 2-18.

időpont: 2014. március 25. 16:00

Az esemény a Facebookon.

Források a Gellért-hegyen

Keress a neten – kutass a hegyen!

Online szakirodalmi források tréning 4 részben

logokTematika:

  • Teljes szövegű magyar és külföldi adatbázisok
  • Folyóirat cikkek és idézettség I., II.
  • Corvinus források – szakdolgozatok elektronikusan

Elmélet és gyakorlat 2*45 percben. Időpont: 2013/2014 tavaszi félév

Helyszín: Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, Budai Campus

Online jelentkezés a tréningre

Részletek:

Teljes szövegű magyar és külföldi adatbázisok

  • Akadémiai Kiadó Folyóiratai: 60 folyóirat
  • Springerlink: 7 millió dokumentum
  • Science Direct: 11 millió rekord

Választható időpontok: 2014. március 19., április 3.

Folyóirat cikkek és idézettség I.

  • SCOPUS
  • Web of Science + Journal Citation Reports

Választható időpontok: 2014. március 20., április 16.

Folyóirat cikkek és idézettség II.

  • EBSCOhost
  • JSTOR
  • Zotero

Választható időpontok: 2014. április 2., április 10.

Corvinus források – szakdolgozatok elektronikusan

  • A könyvtár online katalógusa
  • Szakdolgozat archívum
  • Corvinus kutatások

Választható időpontok: 2014. április 9., április 17.

Facebook

Honlap

Plakát

A megosztott kutatás: Zenodo, az európai repozitórium születése

zenodo-gradient-200A Zenodo – a név Zenodotustól származik, aki az antik alexandriai könyvtár első igazgatója volt [Kr. e. 282 és 260 között] és a művek alfabetikus rendezésének atyja – az európai multidiszciplináris adatbázis választott neve, nyílt kutatási adatok digitális archívuma. Nemcsak a fontos történelmi személyiség iránti tiszteletről van szó a névválasztáskor. A tudós készítette Homérosz Iliászának és az Odüsszeának első kritikai kiadását [melynek az volt a jelentősége, hogy a kéziratok összehasonlításával készültek, valamint ő állította össze Homérosz műveinek glosszáriumát]. Zenodotus újrarendezte az alexandriai könyvtár gyűjteményét, mellyel megalkotta a modellt minden későbbi könyvtár számára. Köszönhetően a katalóguscédula bevezetésének, a szerző nevével és a művek leírásával, őt tekinthetjük az első könyvtárosnak, aki metaadatokat használt a művek leírására.

Az új nyílt archívum a Cern és az OpenAire együttműködésének gyümölcse, az európai hetedik keretprogramhoz kapcsolódva.  A Cern jelenleg több mint 100 petabyte adatot tárol a részecskefizikára vonatkozóan… Az OpenAire egyik célja, hogy olyan infrastruktúrát nyújtson az európai kutatóknak, mely vezérfonalat, meglévő gyakorlatokat, modelleket és technológiákat ad nyers adatok tárolására, hozzáférésére és módosítására különböző típusú kutatásokhoz a hivatkozások közlésével együtt.

 A bevitt adatok megfelelő metaadatokat kapnak és az OAI-PMH szabvány szerint jelenítik meg azokat, így könnyen azonosíthatók és visszakereshetők bármely szabad felhasználás, csere, újrahasznosítás és megosztás révén a tudományos társadalom bármely kutatója számára.

A feltöltés és a félautomata metaadat készítés során a Zenodo olyan web 2.0 szolgáltatásokat használ, mint a DropBox: az ingyenes file hosting szolgáltatás lehetővé teszi a fájlok és dokumentumok megosztását és a szinkronizálását számítógépek, táblagépek és okostelefonok között.

A Zenodo olyan adatok tárolását fogadja egyéni kutatóktól és kutatócsoportoktól, közösségektől és intézményektől, melyek nem jelentek meg más repozitóriumokban [az ún. “long tail” kutatási eredményeket]. Az adatok ingyenesen hozzáférhetők és használhatók harmadik személy számára is – cégek, adatbankok, más kutatási platformok – és kapcsolódó projektekről, intézményekről és a kérdéses kutatás finanszírozási forrásairól is adnak információkat.

Különböző formátum elfogadott, egészen 1 GB terjedelemig, de lehetséges nagyobb fájlok tárolása a személyzet segítségével.

Minden dokumentum DOI (Digital Object Identifier) kódot kap: egy standard azonosítót, mely állandó megkülönböztetést tesz lehetővé egy digitális hálózaton belül …,a DOI-t a szellemi tulajdon vonalkódjának tekintik…

A Zenodo a Mendeley-jel is kommunikál, ami az Elsevier által nemrég megvásárolt online szolgáltatás, mely a felhő technológiát használja bibliográfiák készítése céljából. Reference managerként működik, egy social network típusú platformon belül.

A szerzők nevei az Orcld (Open resercher and contributor ID) rendszerrel kapcsolódnak, mely nemrégiben a Web of Science ResercherID rendszerébe integrálódott. Ezek a szerzők azonosítására szolgáló rendszerek a kétértelmű szerzői nevek problémájára nyújtanak jó megoldást az akadémiai kutatás közösségén belül…

A fordítás Antonella De Robbio: La ricerca condivisa: nasce Zenodo, il data repository europeo című, 2013. május 24-ei cikke alapján készült.

http://www.zenodo.org/about

SZAKIRODALOM KERESÉSI TRÉNING AZ ENTZ FERENC KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁRBAN

Következő szakmai rendezvényünkre jövő hét kedden kerül sor. A világ rangos nemzetközi szakfolyóiratait feldolgozó Web of Science adatbázist Tóth Szász Enikő, a Thomson Reuters szakoktatója mutatja be.Web of Science
  • Helyszín: BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, Neptun terem; Bp. 1118. Szüret utca 8-12.
  • Időpont: 2013. február 5. 13.00

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A meghívó itt megtekinthető.

Jön az Open Access…??!!

Tíz éve, éppen Budapesten indította útjára Soros György az “Open Access Initiative” kezdeményezést, amely a tudományos információhoz való hozzáférés egészen újfajta módját ígérte.

Sokan úgy gondolták, az ötlet annyira merész, hogy nem is lesz belőle semmi, s valóban sokáig csak elég jelentéktelen folyóiratok startoltak az Open Access jegyében.

A kérdésnek sok ága-boga van, már maga a kezdeményezés is több problémát kíván egyszerre orvosolni. Pl. erősen forszírozza az akkor még meglehetősen új OAI (Open Archives Initiative) protokoll  használatát, ami a lehetővé teszi, hogy a világhálón (pl.  intézményi repozitóriumban) elhelyezett cikkek “arathatók” legyenek, vagyis  szabványos hozzáféréssel letölthetők, összegereblyézhetők és indexelhetők is egyben. Mindez ma már napi rutin a világhálón, s az egyik “legdivatosabb” protokoll a tudományos közlemények, bibliográfiai adatok kezelésében. (Az MTMT 2.0 talán nem is soká majd módot ad arra, hogy a helyi full text repozitóromok és a központi adatbázis össze is kapcsolódhassanak. Pl. Szegeden ezért kérjük a kutatókat-oktatókat arra, hogy “emtémemtézés” közben lehetőleg az intézményi repozitóriumba töltsék is föl az adott cikket…)

A tudományos cikkek íróinak, az alkotó műhelyeknek azonban sokkal lényegesebb a másik gondolat, az OPEN ACCESS. Sokan hajlamosak ezt úgy értelmezni, hogy ennek lényege, hogy INGYEN érhető el a folyóirat, s mindenki demokratikusan, feltétel nélkül hozzáfér a tudományos információhoz. Igen ezzel be is fejezhetnénk, ha Soros György az összes online publikációs fórumot, lapot örökre finanszírozná. A kezdeményezés  anno nagy összeggel indult ugyan (3 millió US $), de ez azért köszönő viszonyban sincs azzal a pénzzel, ami a tudományos publikációs világban kiadói kézen forog. Nyilvánvaló, hogy a kiadást, szerkesztést stb. valahonnan finanszírozni kell, az óriás kiadók egyben hatalmas pénzügyi vállalkozások is, profitra éhes befektetőkkel és dollár milliárdokkal a háttérben. (Tessék arra is gondolni, hogy ugyanezen kiadók üzemeltetik az óriás adatbázisokat is, amelyeknek nem ritkán egyidejűleg milliós felhasználói tábor faggatja a rekordjait.)

Az “ötlet” tehát az, hogy ne a felhasználó, hanem a közlemény előállítója fizessen, s így a nyilvánosság teljes lehet. Ami tehát az Open Access rendszerben más lesz teljesen, hogy mindenki, mindent mindenhonnan elér (már ha minden Open Access lesz), de a kutatók-publikálók fizetik meg a rendszer fenntartását és – értelemszerűen – a publikációs gyakoriságuk alapján.  Ez azt jelenti, hogy a költségeket máshogy kell majd csatornázni, hiszen az pl. a magyar EISZ projekt  (mainapság és még várhatóan két-három évig e-folyóiratok országos előfizetésére fordított) 1,4 milliárdjának egyre nagyobb részét kell visszacsatornázni, hogy a kutatói publikációk támogatására fordítódjon CSAK e-journal vásárlás helyett. S ezt az egyetemi, kutatóintézeti költségvetésekben, s a pályázati rendszerekben is érvényesíteni kell majd.

Előzetes számítások szerint a nagyok és erősek kb. 2000 Euróra taksálnak egy-egy közlési díjat, a kisebb Open Access folyóiratok majd akár ingyen is, de kb. 500 Eurós áron fogadnak egy-egy dolgozatot. Ma úgy tűnik, hogy egy vezető magyar tudományegyetem, vagy csúcskutatóintézet kb. pénzénél marad, tehát amennyiért eddig előfizetett klasszikus folyóiratokat, annyiért tudja is közölni az adott intézmény az eredményeit.

Akkor hát mi lesz az a változás, ami döbbenetes mértékű előnyt jelenthet pl. nekünk magyaroknak az Open Access megoldásban? Az, hogy ezért nem csak az előfizetett (s ki tudja már mennyiszer csökkentett kvótájú) folyóirataihoz fér hozzá az adott kutatói közösség, hanem mindenhez az adott tartományban. Ha az egész rendszer konzekvensen átalakul, akkor mindenhez, mindenhonnan és bármikor és bárki.

Hogy az eddig mindent előfizető és nagyon sokat publikáló igazi nagyok  (a világ csúcsegyetemei és kutatóintézetei) hogy járnak majd, az más kérdés. Nyilván ők információt nem nyernek, eddig is megkaptak mindent, s számukra nem föltétlen annyira örömteli, hogy információs monopóliumuk megszűnik, mert mindenki most már legalább mindent elolvashat. (A közlés lehetőségének demokratizmusa tehát a fényes jövőbe tolódik.)

Azt gondolom, ha kialakul a rendszer, egyáltalán nem lesz rossz, egy ilyen viszonylag kis országnak mint Magyarország biztosan nem, sőt!…  de amíg eljutunk a tiszta Open Access “állapotig”, amíg a finanszírozási csatornák átalakulnak, amíg a pénzek megtalálják az új  utakat és az agyak is átállnak az új megközelítésre, addig elég kemény lesz az út, az átmeneti időszak pedig keserves lesz.

 

A cikket írta: Kokas Károly SZTE Klebelsberg Könyvtár, Szeged
Forrás: Delmagyar.hu,   EISZ blog

 

 

 

VIRTUÁLIS LEVÉLTÁR

 „RÉGI” IRATOK TALÁLKOZÁSA AZ „ÚJ” TECHNOLÓGIÁVAL

 EREDMÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – WORKSHOP ÉS SZAKMAI GYAKORLAT

2012. május 22-én a bécsi székhelyű ICARUS (International Centre for Archival Research – Levéltári Kutatások Nemzetközi Központja), az általa koordinált ENARC (European Network on Archival Cooperation – Levéltári Együttműködés Európai Hálózata) európai kutatási platform és Budapest Főváros Levéltára a fenti címmel rendezett magyar nemzeti workshopot és szakmai gyakorlatot.

Az ICARUS 23 európai ország és Kanada 120 levéltárát és történettudományi kutató intézetét tömörítő nemzetközi szakmai szervezet (www.icar-us.eu). Fő célja egyrészt a közös múlt írott történeti forrásainak digitalizálása, másrészt – élve a világháló adta lehetőségekkel – ezen források közzététele.

Az ICARUS működteteti az említett ENARC európai kutatási platformot (www.slideshare.net). Az ENARC-t 10 európai ország 14 levéltára – közöttük a Magyar Országos Levéltár illetve Budapest Főváros Levéltára – alapította. A platform anyagi hátterét az EU-nak a 2007-2013 közti kulturális programjából erre a célra elkülönített 400 millió euro biztosítja.

A nemzeti workshop programja a követkőképpen alakult:

1. Az ICARUS bemutatása (Karl Heinz, Monasterium projekt-vezető)

Karl Heinz ismertette a nemzetközi együttműködési hálózat kialakulását, fő célkitűzéseit, filozófiáját és tevékenységét. Sor került a MONASTERIUM virtuális oklevéltár (www.monasterium.net) bemutatására, amely jelenleg 250.000 digitális objektumot tartalmaz, így az egyik legnagyobb ilyen jellegű nemzetközi digitális gyűjteménynek számít.

2. Módszertan és technológia. A történeti források on-line közzétételének és használatra bocsátásának technológiai kérdései (Daniel Jelier, digitalizálási és informatikai szakértő)

Konkrét megoldásokat láthattunk a MONASTERIUM virtuális oklevéltár példáján a digitalizálás megszervezéséről, technikai követelményeiről, az adatcsere szabványok fejlesztéséről, alkalmazásáról.

3. A Collectio Diplomatica Hungarica program eredményei és fejlesztési lehetőségei (Rácz György mb. főigazgató-helyettes, Magyar Országos Levéltár)

A Collectio Diplomatica Hungarica program célja, hogy a középkori Magyar Királyságra vonatkozó összes dokumentumot (levéltári és könyvészeti forrásokat egyaránt) digitális eszközökkel virtuálisan összegyűjtse, és online kutathatóvá tegye. A Collectio Diplomatica Hungarica jelenleg 350.000 digitális objektumot (oklevél, könyv) tartalmaz (www.mol.arcanum.hu).

4. Az APEX projekt (Kerstin Muff munkatárs, projekt-felelős)

2012. március 1-n indult az APEX (Archives Portal Europe network of eXcellence’ – Európai Levéltári Portál Kiválósági Hálózat) projekt. Célja az európai levéltárak együttműködésének szélesebb körűvé tétele, továbbá, hogy a levéltári kincsekhez való hozzáférést egy közös európai portálon keresztül biztosítsa. Feladatának tekinti, hogy elősegítse olyan új szoftverek, egységes dokumentum leírási levéltári szabványok kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik a levéltári adatok, adatállományok egységes leírását, adatcseréjét és közös internetes publikálását.

5. A magyar levéltárak csatlakozási lehetőségei az Európai Levéltári Portálhoz  (Szatucsek Zoltán mb. főigazgató-helyettes – Komlósi-Gera Zsófia főosztályvezető, Magyar Országos Levéltár)

 Az Európai Levéltári Portál (Archives Portal Europe) fenntartója és üzemeltetője az APEX projekt (www.archivesportaleurope.eu). A portál indulásakor – 2012. február – 17 európai ország 62 levéltárából (köztük a Magyar Országos Levéltárból) összesen 63.781.468 digitalizált objektum vált kontinentálisan kutathatóvá. Az Európai Levéltári Portálhoz – a Magyar Országos Levéltár segítségével – más hazai levéltárak is csatlakozhatnak.

6. A Magyar Levéltári Portál (Kenyeres István főigazgató-helyettes, Budapest Főváros Levéltára)

A Magyar Levéltári Portál (www.archivportal.hu) az önkormányzati levéltárak együttműködésének eredményeként jött létre. A Portált a Reneszánsz év 2008. évi  program keretében Budapest Főváros Levéltára alakította ki és azóta is működteti. Jelenleg az önkormányzati levéltárak információit tartalmazza, de kívánatosnak tartják a nyilvános magánlevéltárak, szaklevéltárak és a felsőoktatási intézmények levéltárainak jövőbeni bevonását is a közreműködő intézmények körébe.

A Magyar Levéltári Portál közös keresőjével, valamint közös fond- és állagjegyzékével lehetővé teszi, hogy egy közös adatbázisból tájékozódni lehessen, mely levéltárban találhatóak azok az iratanyagok, amelyek a kutatót érdeklik.

A Portálon keresztül elérhető több (jelenleg 18) adatbázis is, melyek az önkormányzati levéltárakban őrzött speciális iratanyagot (pl.: kataszteri térképek, MDP-MSZMP iratok) feldolgozó és valamennyi érintett levéltár ilyen jellegű iratanyagában való együttes keresést biztosítja.

Ezeken kívül a Magyar Levéltári Portál honlapján megtalálható 50 év levéltári kiadványainak teljes bibliográfiája, valamint jelentős mennyiségű kiadvány teljes szövege is olvasható illetve elérhető a közös kereső segítségével.